Mandzsu nyelv


Mandzsu
ᠮᠠᠨᠵᡠ ᡤᡳᠰᡠᠨ (manju gisun)
Terület Mandzsúria,  Kína
Beszélők számakb. 70 fő
Nyelvcsaládaltaji nyelvcsalád
Írásrendszer
  • mandzsu ábécé
  • Mongolian
Nyelvkódok
ISO 639-2mnc
ISO 639-3mnc
A Wikimédia Commons tartalmaz ᠮᠠᠨᠵᡠ ᡤᡳᠰᡠᠨ (manju gisun) témájú médiaállományokat.

A mandzsu nyelv az altaji nyelvcsaládon belül a mandzsu-tunguz nyelvek családjába tartozik. Legközelebbi rokonai a Szibériában beszélt even és evenki nyelvek és a Kínában 20 ezer ember által beszült sibo nyelv. Kihalófélben levő nyelv: a ma élő közel tízmillió mandzsu nemzetiségű lakosságon belül kevesebb, mint 70 ember beszéli anyanyelvként. Agglutináló nyelv, magánhangzó-harmónia jellemzi.

Történet


A Csing-dinasztia megalapítása után körülbelül kétszáz évig a mandzsu volt a kínai kormányzat elsődleges nyelve, egyben közvetítőnyelv. Az 1640-es évektől kezdve mind több mandzsu költözött a Sanhaiguan-hágótól délre, és átvette a mandarin nyelvet. Később, ahogyan mind több han kínai költözött a hágótól északra, az itt lakó mandzsuk is egyre inkább a mandarin nyelvet használták. A mandzsu középosztály sokáig beszélte a nyelvet, de 1900-ra már csak 1 százalék tudta olvasni és 2 ezrelék tudta beszélni. A mandzsut azonban továbbra is tanították, sőt a mesterlövészeknek ebből a nyelvből kellett vizsgázni. Az utolsó császárt, Pu Jit is tanították erre a nyelvre, azonban ő ezt nem tanulta meg folyékonyan beszélni. 2007-ben már csak két faluban, a Fuye megyei Sanjiaziban, illetve az aihui Dawujiaban vannak anyanyelvi beszelők. Mandzsúria területét ugyanakkor teljes egészében elkínaiasították. A 2011-ben keszült dél-koreai film, a Choejongbyeonggi Hwal a mandzsu nyelvet mutatja be.

Írásmód


Saját írással rendelkezik, amelyet Kína meghódítása előtt dolgoztak ki az ujgur írásból. Nurhacsi vezér (1559-1626) rendelte el a mandzsu írásrendszer kidolgozását 1599-ben, a klasszikus mongol írásból. Ennek a betűírásnak a különlegessége, hogy akárcsak a mongolt – és annak ősét, az iszlám előtti régi ujgur írást – ezt is fentről lefelé írják, az oszlopok pedig balról jobbra haladnak. Fonetikáját a dzsürcsi írásból kölcsönözte. A legtöbb betűnek van szó eleji, szó közbeni és szóvégi alakja. A magánhangzóknak ezen kívül egyedülálló alakjuk is létezik. Néhány mássalhangzó aszerint is különböző formát ölt, hogy milyen magánhangzó előzi meg, vagy következik utána.

További információk











Kategóriák: Mandzsu-tunguz nyelvek | Mandzsúria | Természetes nyelvek




Dátum: 14.11.2021 01:15:33 CET

Eredet: Wikipedia (Szerzői [Laptörténet])    Lizenz: CC-BY-SA-3.0

Változtatások: Az összes képet és a hozzájuk kapcsolódó legtöbb látványelemet eltávolítottuk. Néhány ikont a FontAwesome-Icons váltotta fel. Néhány sablont eltávolítottak (például „a cikk kibővítéséhez szükséges”) vagy hozzárendelte (mint például „hatjegyek”). A CSS osztályokat vagy eltávolították, vagy harmonizálták.
A Wikipedia-tól olyan linkeket, amelyek nem vezetnek cikkhez vagy kategóriához (mint például a „Redlinks”, „a szerkesztési oldalra mutató linkek”, „a portálok linkjei”), eltávolították. Minden külső linkhez tartozik egy további FontAwesome-Icon. Néhány apró változtatás mellett a médiatartályt, a térképeket, a navigációs dobozokat, a beszélt verziókat és a geomikroformátumokat eltávolítottuk.

Felhívjuk figyelmét: Mivel az adott tartalmat az adott időpontban automatikusan a Wikipedia veszi, a kézi ellenőrzés volt és nem lehetséges. Ezért a nowiki.org nem garantálja a megszerzett tartalom pontosságát és aktualitását. Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
Lásd még: Jogi nyilatkozat & Adatvédelmi irányelvek.