Pinjin
A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere. A pekingi dialektuson alapul.
A szó a leírt módon, a magyarban használt [j]-vel ejtendő. Az angolos írásmódot használó szövegekben pinyin vagy pin-yin alakban látható.
Bevezetésének célja:
- a hivatalos pekingi nyelvjárás terjesztésének elősegítése;
- a kiejtés szabványosítása;
- más latin betűs átírások zűrzavarának megszüntetése.
Tartalomjegyzék
Története
A XIX. század második feléig több latin betűs átírás is használatban volt, köztük egy olyan, amely a nankingi nyelvjáráson alapult, másrészt a kínai posta is saját rendszert alkalmazott. Ezeket lassanként az 1859-ben megalkotott, 1892-ben módosított Wade–Giles-átírás váltotta fel, amelyet egészen 1979-ig hivatalos átírásként használtak.
A pinjin az 1949-es kommunista hatalomátvétellel megindult átfogó írásreform részeként született meg; végleges formáját 1958-ban fogadták el. A rendszert a Csou Ju-kuang nyelvész által vezetett bizottság dolgozta ki.[1] 1979. január 1-jétől Kína előírta a pinjin használatát a diplomáciai szövegekben és más idegen nyelvű kiadványokban, s ezt 1982-ben a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), 1986-ban pedig az ENSZ is elfogadta. 2009-ben pedig a Kínai Köztársaság (Tajvan) is bevezette, mint hivatalos latin betűs átírási rendszer.
Használata
A pinjin átírás nem a kínai írást kívánja helyettesíteni, hanem arra szolgál, hogy a pekingi (hivatalos) nyelvjárás szerinti kiejtés tanítását, népszerűsítését elősegítse. Ilyenformán az általános iskolai írás-olvasás oktatásban és a külföldiek kínainyelv-oktatásában egyaránt használatos, továbbá alapul szolgál a fogyatékkal élők jelrendszereihez is (például kínai Braille-írás), emellett sok esetben kiváltotta a kínai nemzetiségek hagyományos írását, sőt egyes írásbeliség nélküli nyelveket is ezzel jegyeznek le.
A pinjin olvasási szabályait ugyanúgy meg kell tanulnia annak, aki ki akarja ejteni az átírt szavakat, ahogyan más európai nyelvek szavainak megközelítő kiejtését is elsajátítja (például francia Marseille – márszej).
Főbb tudnivalók
Az alábbi táblázatban vastag betűvel a pinjin, szögletes zárójelben a nemzetközi fonetikai ábécé szimbóluma – majd kötőjellel elválasztva a magyar közelítő kiejtés található.
1 Az yu szótagkezdetet megközelítőleg jü-nek [ɥ] kell ejteni.
2 A w és y betűk a hivatalos pinjinben nem számítanak szótagkezdő mássalhangzónak, ezek csak a kezdő mássalhangzó hiányát jelölik, egyezményes írásbeli előtagjai az i, u és ü hangoknak egyéb kezdő mássalhangzó hiányában. Az y az i és ü hangokat, a w pedig az u-t előzi meg, illetve helyettesíti.
A pinjin betűinek hagyományos sorrendje az alábbi (amely egyúttal a mássalhangzókat – az utolsó két kiegészítő betűt kivéve – ejtéshely szerint is csoportosítja):
| b p m f
|
d t n l
|
g k h
|
j q x
|
zh ch sh r
|
z c s
|
w y
|
(A magyar ábécének megfelelő sorrendben: a, b, c, ch, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, sh, t, u, ü, w, x, y, z, zh.)
- A m, n, l, f betűket a magyar (ill. nemzetközi) hangértéküknek megfelelően ejtjük.
- A h kiejtése erősebb a magyarnál (csak néhány szóban, pl. sah, doh, ejtünk ilyet), illetve a német ch-nak felel meg, pl. Kuchen, vagy az oroszból lehet ismert (fonetikailag: x).
- A zárhangok között a zöngéseket és zöngétleneket jelölő betűk (b, d, g, ill. p, t, k) a pinjin átírásban hehezet nélküli, illetve hehezetes – egyaránt zöngétlen – hangokat jelölnek. A b, d, g kiejtése tehát p, t, k, míg a p, t, k kiejtése pʰ, tʰ, kʰ. (Valódi b, d, g hangokat a kínaiban nem ejtünk.)
- A j, q, x betűk alveolopalatális hangokat jelölnek: ejtésükkor a nyelvcsúcs közvetlenül a fogak mögött van (mint a magyar c-vel írott hangnál), a nyelv hátsóbb része viszont megemelkedik, és a szájpadláshoz közelít. Így a j kiejtése a magyar ty-hez hangzik hasonlóan, a q pedig ennek hehezetes megfelelője (tyʰ). A x betűnek szintén nincs köze a megszokott kiejtéséhez, hanem a magyar szj együttes ejtéséhez vagy a selypített s-hez hangzik hasonlóan (alveolopalatális, zöngétlen réshang). (Hagyományos magyar átírása hsz.)
- A j, q, x, y (rózsaszín csoport) utáni u betű mindig ü-ként ejtendő (például: ju, qu, xu, yu mint tyü, tyʰü, szjü, [j]ü) – ezzel összhangban az un is ün-nek, az uan is üen-nek olvasandó e négy mássalhangzó után.
- A kínaiban négy retroflex, azaz hátrahúzott nyelvcsúccsal ejtett mássalhangzót találunk: zh, ch, sh, r. Ezek közül a zh a magyar cs hanghoz hasonló, a ch ennek hehezetes változata (csʰ) – mindkettő réshang (szemben a magyar cs zár-rés hanggal) –, az sh-val jelölt hang pedig a magyar s-sel közelíthető (a hátrahúzott nyelvcsúcsot leszámítva). Az r kiejtése a szokásos olvasatától teljesen eltér: lényegében az sh-val jelölt réshang zöngés párja, az egyetlen zöngés hang e négy közül, tehát a magyar zs-hez hangzik hasonlóan (neve: retroflex közelítőhang).
- A z a magyarban c-ként ismert hangot jelöli, a c ennek hehezetes változatát, a s pedig a magyar sz-nek felel meg.
- Az utóbbi 4 + 3 mássalhangzó (kék és sárga csoport) sajátossága, hogy az utánuk írott i betű (az orosz jerü-höz némiképp hasonlóan, vö. [ɨ] vagy [ɯ]) hátul ejtett ö-szerűen hangzik (tehát zhi, chi, shi, ri kiejtése kb. csö, csʰö, sö, zsö, a zi, ci, si pedig kb. cö, cʰö, szö).
- A szótag kezdetén álló w és y betűk kiejtése az angolnak felel meg (j, illetve rövid u félhangzók), ezek a mássalhangzós szótagkezdet hiányát jelölik; a szótagvéget e két betű után némileg eltérően írjuk. A weng, wen, wei szótagok rendre a mássalhangzó után álló ong, un, ui szótagvégeknek felelnek meg, és ejtésük kb. (u)ong, [u]ön, [u]éj ([u] a w-től függően), a you szótagvége pedig egyéb mássalhangzó után iu-ként jelenik meg, ejtése pedig: iou. Például: rong, cun, hui (ejtve: zsong, cʰuön, huéj), ill. liu (ejtve: liou).
- A szótag végén egymagában álló e betű ö-szerűen hangzik (svá), pl. ne ejtése kb. nö. Az y után azonban az ejtése je, tehát ye kiejtve: j(i)e.
- A magyarral egyező, két ponttal írott ü betű csak n és l után fordulhat elő (nü, lü), mivel csak e két hang után van megkülönböztető szerepe az u-tól (nu, lu), a többi esetben a szótag felépítése meghatározza a kiejtést. Ahol az ü beírása nem lehetséges, a v betűt használják helyette. A tónusjelek (l. alább) az ü-re is ugyanúgy felkerülnek, mint bármely más magánhangzóra: ǖ, ǘ, ǚ, ǜ.
- A b, p, m, f (lila csoport) utáni o uo-szerűen hangzik, akárcsak a kezdőhang nélküli szótagokban, ahol w áll az o előtt.
- Az ian (yan) ien-ként (pl. mian – mien) ejtendő.
- Az er önálló szótagként is létezik: kiejtésében egy hátul képzett á-szerű hang után az angol r-hez hasonló hangot ejtünk, tehát egészében az are angol szó kiejtéséhez hasonló (fonetikus átírással: [ɑɻ]).
Néhány példa a hehezet nélküli és hehezetes párokra, a megközelítő magyar kiejtéssel:
- b–p: bang – páng, pi – pʰi
- d–t: ding – ting, ta – tʰá
- z–c: zang – cáng, cai – cʰáj
- zh–ch: zhang – csáng, chang – csʰáng
- j–q: ji – tyi, qi – tyʰi
A kötőjelek és az aposztróf használata a korábbi nemzetközi átírási rendszerekhez viszonyítva minimális. Aposztrófot csak akkor használnak, ha a szótagok elkülönítése olvasáskor nem lenne egyértelmű, pl. a Xi'an (Hszian) városnévben, amely a xī (西) és ān (安 ) szótagokból áll, szemben pl. a xiān (先) szóval. A kötőjel nem jellemző, helyette a szavakat, szorosabb szókapcsolatokat egybe-, a többit különírják.
A tónus (hanglejtés) jelölése
A szótárakban és más oktatási anyagokban ékezetekkel tüntetik fel az egyes szótagok hanglejtését, pl. mā, má, mǎ, mà. Egyes művekben az ékezetek helyett a szavak végén felső indexet használnak (pl. tú helyett „tu2” vagy egyszerűen „tu2”). A tónusjelölő ékezet a szótag fő magánhangzóján található (ha több van, akkor azon, amelyik teljes értékű hangzót, nem félhangzót jelöl).
- tónus: (ɑ̄) ā ē ī ō ū ǖ Ā Ē Ī Ō Ū Ǖ
- tónus: (ɑ́) á é í ó ú ǘ Á É Í Ó Ú Ǘ
- tónus: (ɑ̌) ǎ ě ǐ ǒ ǔ ǚ Ǎ Ě Ǐ Ǒ Ǔ Ǚ
- tónus: (ɑ̀) à è ì ò ù ǜ À È Ì Ò Ù Ǜ
Ezenkívül létezik egy további, hangsúlytalan tónus is, amely általában jelöletlen (vagy szükség esetén 0-val, esetleg 5-össel írható le):
- (ɑ) a e i o u ü A E I O U Ü (néha a szótag előtti ponttal jelölve: ·ma)
Például: 妈 (mā – ma1 ’anya’), 麻 (má – ma2 ’kender’), 马 (mǎ – ma3 ’ló’), 骂 (mà – ma4 ’megszid’), 吗 (ma vagy ·ma – ma5 ’<kérdőszó>’).
Az eredeti kínai íráshoz képest az ékezet nélküli pinjin írásmódnál olykor tucatnyi olvasat merülhet fel, s ezek számát a tónusjelölés lényegesen csökkentheti, bár még így is maradhatnak kétértelműségek.
- A HSK 4. szintjéhez szükséges bő ezer írásjegy közül például az ékezet elhagyása esetén 25-nek (!) az írásmódja lehet shi. A tónusjel alkalmazásával azonban ezt leszoríthatjuk az 1. tónusnál (shī) két lehetséges karakterre (失, 师), a 2.-nál (shí) ötre (十, 时, 识, 实, 拾), a 3.-nál (shǐ) háromra (史, 使, 始), ugyanakkor a 4. tónusnál (shì) még így is 13 opció marad (士, 示, 世, 市, 式, 事, 试, 视, 柿, 是, 适, 室, 释). A tónus hiányát jelző ékezet nélküli írásmód (shi) pedig egyféle további lehetőséget takar (匙). A pinjin tehát (akárcsak a hangzó beszéd) nem tudja olyan egyértelműséggel visszaadni az értelmet, mint az eredeti kínai írás, nagyobb mértékben szükséges a kontextusra támaszkodni, de a tónusjelölés nagyban elősegíti a pinjin átírású kínai szöveg megértését.
Szótagtáblázat
| pinjin átírás
|
Wade–Giles átírás
|
népszerű magyar
|
| a
|
a
|
a
|
| ai
|
ai
|
aj
|
| an
|
an
|
an
|
| ang
|
ang
|
ang
|
| ao
|
ao
|
ao
|
|
|
|
|
| ba
|
pa
|
pa
|
| bai
|
pai
|
paj
|
| ban
|
pan
|
pan
|
| bang
|
pang
|
pang
|
| bao
|
pao
|
pao
|
| bei
|
pei
|
pej
|
| ben
|
pen
|
pen
|
| beng
|
peng
|
peng
|
| bi
|
pi
|
pi
|
| bian
|
pien
|
pien
|
| biao
|
piao
|
piao
|
| bie
|
pieh
|
pie
|
| bin
|
pin
|
pin
|
| bing
|
ping
|
ping
|
| bo
|
po
|
po
|
| bu
|
pu
|
pu
|
|
|
|
|
| ca
|
ts'a
|
ca
|
| cai
|
ts'ai
|
caj
|
| can
|
ts'an
|
can
|
| cang
|
ts'ang
|
cang
|
| cao
|
ts'ao
|
cao
|
| ce
|
ts'e
|
cö
|
| cei
|
ts'ei
|
cej
|
| cen
|
ts'en
|
cen
|
| ceng
|
ts'eng
|
ceng
|
| cha
|
ch'a
|
csa
|
| chai
|
ch'ai
|
csaj
|
| chan
|
ch'an
|
csan
|
| chang
|
ch'ang
|
csang
|
| chao
|
ch'ao
|
csao
|
| che
|
ch'e
|
csö
|
| chen
|
ch'en
|
csen
|
| cheng
|
ch'eng
|
cseng
|
| chi
|
ch'ih
|
cse
|
| chong
|
ch'ung
|
csung
|
| chou
|
ch'ou
|
csou
|
| chu
|
ch'u
|
csu
|
| chua
|
ch'ua
|
csua
|
| chuai
|
ch'uai
|
csuaj
|
| chuan
|
ch'uan
|
csuan
|
| chuang
|
ch'uang
|
csuang
|
| chui
|
ch'ui
|
csuj
|
| chun
|
ch'un
|
csun
|
| chuo
|
ch'o
|
cso
|
| ci
|
tz'u
|
ce
|
| cong
|
ts'ung
|
cung
|
| cou
|
ts'ou
|
cou
|
| cu
|
ts'u
|
cu
|
| cuan
|
ts'uan
|
cuan
|
| cui
|
ts'ui
|
cuj
|
| cun
|
ts'un
|
cun
|
| cuo
|
ts'o
|
co
|
|
|
|
|
| da
|
ta
|
ta
|
| dai
|
tai
|
taj
|
| dan
|
tan
|
tan
|
| dang
|
tang
|
tang
|
| dao
|
tao
|
tao
|
| de
|
te
|
tö
|
| dei
|
tei
|
tej
|
| den
|
ten
|
ten
|
| deng
|
teng
|
teng
|
| di
|
ti
|
ti
|
| dian
|
tien
|
tien
|
| diao
|
tiao
|
tiao
|
| die
|
tieh
|
tie
|
| ding
|
ting
|
ting
|
| diu
|
tiu
|
tiu
|
| dong
|
tung
|
tung
|
| dou
|
tou
|
tou
|
| du
|
tu
|
tu
|
| duan
|
tuan
|
tuan
|
| dui
|
tui
|
tuj
|
| dun
|
tun
|
tun
|
| duo
|
to
|
to
|
|
|
|
|
| e
|
ê, o
|
o
|
| ê
|
eh
|
e
|
| ei
|
ei
|
ej
|
| en
|
en
|
en
|
| eng
|
eng
|
eng
|
| er
|
erh
|
er
|
|
|
|
|
| fa
|
fa
|
fa
|
| fan
|
fan
|
fan
|
| fang
|
fang
|
fang
|
| fei
|
fei
|
fej
|
| fen
|
fen
|
fen
|
| feng
|
feng
|
feng
|
| fo
|
fo
|
fo
|
| fou
|
fou
|
fou
|
| fu
|
fu
|
fu
|
|
|
|
|
| ga
|
ka
|
ka
|
| gai
|
kai
|
kaj
|
| gan
|
kan
|
kan
|
| gang
|
kang
|
kang
|
| gao
|
kao
|
kao
|
| ge
|
ko
|
ko
|
| gei
|
kei
|
kej
|
| gen
|
ken
|
ken
|
| geng
|
keng
|
keng
|
| gong
|
kung
|
kung
|
| gou
|
kou
|
kou
|
| gu
|
ku
|
ku
|
| gua
|
kua
|
kua
|
| guai
|
kuai
|
kuaj
|
| guan
|
kuan
|
kuan
|
| guang
|
kuang
|
kuang
|
| gui
|
kuei
|
kuj
|
| gun
|
kun
|
kun
|
| guo
|
kuo
|
kuo
|
|
|
|
|
| ha
|
ha
|
ha
|
| hai
|
hai
|
haj
|
| han
|
han
|
han
|
| hang
|
hang
|
hang
|
| hao
|
hao
|
hao
|
| he
|
ho
|
ho
|
| hei
|
hei
|
hej
|
| hen
|
hen
|
hen
|
| heng
|
heng
|
heng
|
| hong
|
hung
|
hung
|
| hou
|
hou
|
hou
|
| hu
|
hu
|
hu
|
| hua
|
hua
|
hua
|
| huai
|
huai
|
huaj
|
| huan
|
huan
|
huan
|
| huang
|
huang
|
huang
|
| hui
|
hui
|
huj
|
| hun
|
hun
|
hun
|
| huo
|
huo
|
huo
|
|
|
|
|
| ji
|
chi
|
csi
|
| jia
|
chia
|
csia
|
| jian
|
chien
|
csien
|
| jiang
|
chiang
|
csiang
|
|
| pinjin átírás
|
Wade–Giles átírás
|
népszerű magyar
|
| jiao
|
chiao
|
csiao
|
| jie
|
chieh
|
csie
|
| jin
|
chin
|
csin
|
| jing
|
ching
|
csing
|
| jiong
|
chiung
|
csiung
|
| jiu
|
chiu
|
csiu
|
| ju
|
chü
|
csü
|
| juan
|
chüan
|
csüan
|
| jue
|
chüeh
|
csüe
|
| jun
|
chün
|
csün
|
|
|
|
|
| ka
|
k'a
|
ka
|
| kai
|
k'ai
|
kaj
|
| kan
|
k'an
|
kan
|
| kang
|
k'ang
|
kang
|
| kao
|
k'ao
|
kao
|
| ke
|
k'o
|
ko
|
| kei
|
k'ei
|
kej
|
| ken
|
k'en
|
ken
|
| keng
|
k'eng
|
keng
|
| kong
|
k'ung
|
kung
|
| kou
|
k'ou
|
kou
|
| ku
|
k'u
|
ku
|
| kua
|
k'ua
|
kua
|
| kuai
|
k'uai
|
kuaj
|
| kuan
|
k'uan
|
kuan
|
| kuang
|
k'uang
|
kuang
|
| kui
|
k'ui
|
kuj
|
| kun
|
k'un
|
kun
|
| kuo
|
k'uo
|
kuo
|
|
|
|
|
| la
|
la
|
la
|
| lai
|
lai
|
laj
|
| lan
|
lan
|
lan
|
| lang
|
lang
|
lang
|
| lao
|
lao
|
lao
|
| le
|
le
|
lö
|
| lei
|
lei
|
lej
|
| leng
|
leng
|
leng
|
| li
|
li
|
li
|
| lia
|
lia
|
lia
|
| lian
|
lien
|
lien
|
| liang
|
liang
|
liang
|
| liao
|
liao
|
liao
|
| lie
|
lieh
|
lie
|
| lin
|
lin
|
lin
|
| ling
|
ling
|
ling
|
| liu
|
liu
|
liu
|
| lo
|
-
|
lo
|
| long
|
lung
|
lung
|
| lou
|
lou
|
lou
|
| lu
|
lu
|
lu
|
| lü
|
lü
|
lü
|
| luan
|
luan
|
luan
|
| lüe
|
lüeh
|
lüe
|
| lun
|
lun
|
lun
|
| luo
|
lo
|
lo
|
|
|
|
|
| ma
|
ma
|
ma
|
| mai
|
mai
|
maj
|
| man
|
man
|
man
|
| mang
|
mang
|
mang
|
| mao
|
mao
|
mao
|
| me
|
me
|
mö
|
| mei
|
mei
|
mej
|
| meng
|
meng
|
meng
|
| mi
|
mi
|
mi
|
| mian
|
mian
|
mien
|
| miao
|
miao
|
miao
|
| mie
|
mieh
|
mie
|
| min
|
min
|
min
|
| ming
|
ming
|
ming
|
| miu
|
miu
|
miu
|
| mo
|
mo
|
mo
|
| mou
|
mou
|
mou
|
| mu
|
mu
|
mu
|
|
|
|
|
| na
|
na
|
na
|
| nai
|
nai
|
naj
|
| nan
|
nan
|
nan
|
| nang
|
nang
|
nang
|
| nao
|
nao
|
nao
|
| ne
|
ne
|
nö
|
| nei
|
nei
|
nej
|
| nen
|
nen
|
nen
|
| neng
|
neng
|
neng
|
| ni
|
ni
|
ni
|
| nian
|
nien
|
nien
|
| niang
|
niang
|
niang
|
| niao
|
niao
|
niao
|
| nie
|
nieh
|
nie
|
| nin
|
nin
|
nin
|
| ning
|
ning
|
ning
|
| niu
|
niu
|
niu
|
| nong
|
nung
|
nung
|
| nou
|
nou
|
nou
|
| nu
|
nu
|
nu
|
| nü
|
nü
|
nü
|
| nuan
|
nuan
|
nuan
|
| nüe
|
nüeh
|
nüe
|
| nuo
|
no
|
no
|
|
|
|
|
| ou
|
ou
|
ou
|
|
|
|
|
| pa
|
p'a
|
pa
|
| pai
|
p'ai
|
paj
|
| pan
|
p'an
|
pan
|
| pang
|
p'ang
|
pang
|
| pao
|
p'ao
|
pao
|
| pei
|
p'ei
|
pej
|
| pen
|
p'en
|
pen
|
| peng
|
p'eng
|
peng
|
| pi
|
p'i
|
pi
|
| pian
|
p'an
|
pien
|
| piao
|
p'iao
|
piao
|
| pie
|
p'ieh
|
pie
|
| pin
|
p'in
|
pin
|
| ping
|
p'ing
|
ping
|
| po
|
p'o
|
po
|
| pou
|
p'ou
|
pou
|
| pu
|
p'u
|
pu
|
|
|
|
|
| qi
|
ch'i
|
csi
|
| qia
|
ch'ia
|
csia
|
| qian
|
ch'ien
|
csien
|
| qiang
|
ch'iang
|
csiang
|
| qiao
|
ch'iao
|
csiao
|
| qie
|
ch'ieh
|
csie
|
| qin
|
ch'in
|
csin
|
| qing
|
ch'ing
|
csing
|
| qiong
|
ch'iung
|
csiung
|
| qiu
|
ch'iu
|
csiu
|
| qu
|
ch'ü
|
csü
|
| quan
|
ch'üan
|
csüan
|
| que
|
ch'üeh
|
csüe
|
| qun
|
ch'ün
|
csün
|
|
|
|
|
| ran
|
jan
|
zsan
|
| rang
|
jang
|
zsang
|
| rao
|
jao
|
zsao
|
| re
|
je
|
zsö
|
| ren
|
jen
|
zsen
|
| reng
|
jeng
|
zseng
|
| ri
|
jih
|
zsi
|
|
| pinjin átírás
|
Wade–Giles átírás
|
népszerű magyar
|
| rong
|
jung
|
zsung
|
| rou
|
jou
|
zsou
|
| ru
|
ju
|
zsu
|
| rua
|
jua
|
zsua
|
| ruan
|
juan
|
zsuan
|
| rui
|
jui
|
zsuj
|
| run
|
jun
|
zsun
|
| ruo
|
jo
|
zso
|
| sa
|
sa
|
sza
|
| sai
|
sai
|
szaj
|
| san
|
san
|
szan
|
| sang
|
sang
|
szang
|
| sao
|
sao
|
szao
|
| se
|
se
|
szö
|
| sen
|
sen
|
szen
|
| seng
|
seng
|
szeng
|
| sha
|
sha
|
sa
|
| shai
|
shai
|
saj
|
| shan
|
shan
|
san
|
| shang
|
shang
|
sang
|
| shao
|
shao
|
sao
|
| she
|
she
|
sö
|
| shen
|
shen
|
sen
|
| sheng
|
sheng
|
seng
|
| shi
|
shih
|
si
|
| shou
|
shou
|
sou
|
| shu
|
shu
|
su
|
| shua
|
shua
|
sua
|
| shuai
|
shuai
|
suaj
|
| shuan
|
shuan
|
suan
|
| shuang
|
shuang
|
suang
|
| shui
|
shui
|
suj
|
| shun
|
shun
|
sun
|
| shuo
|
shuo
|
suo
|
| si
|
szu, ssu
|
sze
|
| song
|
sung
|
szung
|
| sou
|
sou
|
szou
|
| su
|
su
|
szu
|
| suan
|
suan
|
szuan
|
| sui
|
sui
|
szuj
|
| sun
|
sun
|
szun
|
| suo
|
so
|
szo
|
|
|
|
|
| ta
|
t'a
|
ta
|
| tai
|
t'ai
|
taj
|
| tan
|
t'an
|
tan
|
| tang
|
t'ang
|
tang
|
| tao
|
t'ao
|
tao
|
| te
|
t'e
|
tö
|
| tei
|
t'ei
|
tej
|
| teng
|
t'eng
|
teng
|
| ti
|
t'i
|
ti
|
| tian
|
t'ien
|
tien
|
| tiao
|
t'iao
|
tiao
|
| tie
|
t'ieh
|
tie
|
| ting
|
t'ing
|
ting
|
| tong
|
t'ung
|
tung
|
| tou
|
t'ou
|
tou
|
| tu
|
t'u
|
tu
|
| tuan
|
t'uan
|
tuan
|
| tui
|
t'ui
|
tuj
|
| tun
|
t'un
|
tun
|
| tuo
|
t'o
|
to
|
| wa
|
wa
|
va
|
| wai
|
wai
|
vaj
|
| wan
|
wan
|
van
|
| wang
|
wang
|
vang
|
| wei
|
wei
|
vej
|
| wen
|
wen
|
ven
|
| weng
|
weng
|
veng
|
| wo
|
wo
|
vo
|
| wu
|
wu
|
vu
|
|
|
|
|
| xi
|
hsi
|
hszi
|
| xia
|
hsia
|
hszia
|
| xian
|
hsien
|
hszien
|
| xiang
|
hsiang
|
hsziang
|
| xiao
|
hsiao
|
hsziao
|
| xie
|
hsieh
|
hszie
|
| xin
|
hsin
|
hszin
|
| xing
|
hsing
|
hszing
|
| xiong
|
hsiung
|
hsziung
|
| xiu
|
hsiu
|
hsziu
|
| xu
|
hsü
|
hszü
|
| xuan
|
hsüan
|
hszüan
|
| xue
|
hsüeh
|
hszüe
|
| xun
|
hsün
|
hszün
|
|
|
|
|
| ya
|
ya
|
ja
|
| yan
|
yan
|
jen
|
| yang
|
yang
|
jang
|
| yao
|
yao
|
jao
|
| ye
|
yeh
|
je
|
| yi
|
i
|
ji
|
| yin
|
yin
|
jin
|
| ying
|
ying
|
jing
|
| yo
|
-
|
jo
|
| yong
|
yung
|
jung
|
| you
|
you
|
ju
|
| yu
|
yü
|
jü
|
| yuan
|
yüan
|
jüan
|
| yue
|
yüeh, yo
|
jüe
|
| yun
|
yun
|
jün
|
|
|
|
|
| za
|
tsa
|
ca
|
| zai
|
tsai
|
caj
|
| zan
|
tsan
|
can
|
| zang
|
tsang
|
cang
|
| zao
|
tsao
|
cao
|
| ze
|
tse
|
cö
|
| zei
|
tsei
|
cej
|
| zen
|
tsen
|
cen
|
| zeng
|
tseng
|
ceng
|
| zha
|
cha
|
csa
|
| zhai
|
chai
|
csaj
|
| zhan
|
chan
|
csan
|
| zhang
|
chang
|
csang
|
| zhao
|
chao
|
csao
|
| zhe
|
che
|
csö
|
| zhei
|
chei
|
csej
|
| zhen
|
chen
|
csen
|
| zheng
|
cheng
|
cseng
|
| zhi
|
chih
|
cse
|
| zhong
|
chung
|
csung
|
| zhou
|
chou
|
csou
|
| zhu
|
chu
|
csu
|
| zhua
|
chua
|
csua
|
| zhuai
|
chuai
|
csuaj
|
| zhuan
|
chuan
|
csuan
|
| zhuang
|
chuang
|
csuang
|
| zhui
|
chui
|
csuj
|
| zhun
|
chun
|
csun
|
| zhuo
|
cho
|
cso
|
| zi
|
tzu
|
ce
|
| zong
|
tsung
|
cung
|
| zou
|
tsou
|
cou
|
| zu
|
tsu
|
cu
|
| zuan
|
tsuan
|
cuan
|
| zui
|
tsui
|
cuj
|
| zun
|
tsun
|
cun
|
| zuo
|
tso
|
co
|
|
Jegyzetek
- ↑ Father of pinyin
. China Daily, 2009. március 26. (Hozzáférés: 2009. július 12.), eredetileg: Simon, Alan. „Father of Pinyin”, 2011. január 21., 20. oldal
További információk
